Az IKSZ és a Fidelitas XI. kerületi szervezetei szeretettel várnak mindenkit a népszavazási kampány ifjúsági kampányzárójára péntek este 7-re a Feneketlen-tóhoz.

A Fidesz és a Fidelitas mindig is nyitott volt a konzultációkra a magyar fiatalok sikeres, jobb jövője érdekében. Nehéz azonban úgy párbeszédet folytatni, ha az egyik oldal képtelen felülemelkedni a hazugság politikáján -hangsúlyozza Kérdő Zsuzsa közleményében.

A Fidelitas alelnöke emlékeztet arra, hogy 2006-ban a szocialisták ifjúsági szervezete egy levélben azt írta: "a Fiatal Baloldal nem támogatja a tandíj Európa számos országában alkalmazott rendszerét, amely a képzési idő alatt ró anyagi terhet a hallgatókra, illetve családjaikra. Nem tartunk elfogadhatónak olyan finanszírozási formát, ami a diákok továbbtanulási lehetőségeit a szülők teherbíró képességétől teszi függővé". Hozzáteszi: az MSZP ifjúsági szervezete vagy már akkor is hazudott, vagy azóta bedarálta őket a hazugság politikája.

A tandíj bevezetése nem jelent mást, mint hogy a fiatalok tudása, tehetsége és szorgalma helyett a szülők pénztárcájának vastagsága határozza meg, hogy ki tanulhat tovább és ki nem. A magyar fiatalok nem ilyen világot akarnak, ennek eltörlésére mondanak igent a vasárnapi népszavazáson - fogalmaz Kérdő Zsuzsa.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája olyan információk birtokába jutott, melyek alapján a HÖOK határozott, és megalkuvást nem tűrő tandíjellenes kampánya miatt retorziók érhetik a szervezetet. Pontosabban egy sikeres népszavazást követő kötelező törvénymódosítás nem csak a képzési hozzájárulást, hanem a HÖOK létét is veszélyeztetheti.

A budapesti elnökségnek lehetősége adódott, hogy a kampány szórólapjából további példányokat nyomtathasson, amelyeket az ország megyei Fidelitas szervezetei számára ajánlottunk fel. Ezeknek egy részét Ágh Péter és Csepreghy Nándor vitték le magukkal országjárásuk során, de múlt vasárnap a budapesti elnökség is tett egy kisebb körutat (Gyöngyös-Miskolc-Debrecen-Füzesgyarmat-Szolnok-Budapest), amelynek során 6 megyébe tudtuk eljuttatni a szórólapokat. A körút során rövid megbeszéléseket folytattunk a kampány eddigi tapasztalatairól a felkereset megyék egy-egy vezetőjével, és nagy örömünkre a visszajelzéseik kivétel nélkül pozitívak voltak, és megtudhattuk, hogy vidéken is jól halad a "Szánj időt magadra" kampány.

Országjárásának egyik állomásaként a 17. kerületben Orbán Viktor jogász- és orvostanhallgatókkal találkozott. A rendezvény előtt meglátogatta a standunkat is.

 

A kórházakban tett látogatások és a szakorvosokkal folytatott eszmecserék után Tarlós István sajtótájékoztatót tartott Pásztón, ahol úgy fogalmazott Horn Gábor keddi nyílt levelére reagálva, hogy a kisebbik koalíciós párt ügyvivője elképzelt történetekkel, nem létező összefüggésekkel operál, amiből jól látszik, hogy az SZDSZ-nek semmiféle tartalmi mondanivalója nincs, és köreikben teljes a pánik a népszavazás várható eredménye miatt.

Az esti salgótarjáni fórumon Székyné Sztrémi Melinda polgármester, aki az elmúlt hónapokban több kampányrendezvényen vett részt Tarlós István társaságában, most házigazdaként értékelte a miniszterelnök vizitdíjra vonatkozó kijelentését ("egy korsó sör vagy fél doboz cigaretta ára"). Vélekedése szerint "ez arculcsapása a minimálbérből vagy nyugdíjból élőknek. A mi vidékünkön nagyon jól tudjuk, hogy sokaknak jelent iszonyú terhet a többszörösen fizetendő vizitdíj."

A tandíj helyben érezhető hatásáról elmondta: sok fiatal kénytelen megszakítani tanulmányait egy fél évre, amíg a családja segítségével összeszedi a következő szemeszterre a pénzt.
Szintén a tandíj hatásairól értekezett Loppert Dániel, aki szerint az egyetem nem csak tudást ad, hanem szabadságot és egyenlőséget is. Korábban, ha egy nógrádi fiatal világot akart látni, eljuthatott a nagy egyetemi városokon keresztül ösztöndíjakkal külföldre is, de most a tandíj bevezetésével és az utazási kedvezmények megvonásával a kormány becsukta előttük az ajtót, elvette a szabadságukat és az esélyegyenlőséget - fejtette ki a Fidesz ifjúsági tagozatának vezetője.

Értelmezhetetlen lózungoknak minősítette Gyurcsány Ferenc tegnap és a közelmúltban bejelentett köz- és felsőoktatási terveit a Magyar Hírlap érdeklődésére Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógusműhely elnöke, aki szerint a kormányzat törekvéseivel szemben sokszínű, plurális oktatásra lenne szükség.

A kormány a polgárosodás programjának közoktatást érintő pontjai kapcsán szeretné elérni, hogy az ismeretanyag korszerűsítése mellett a kistelepülések diákjai is ugyanolyan minőségű oktatást kapjanak, mint a fővárosban tanuló gyerekek. Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógusműhely vezetője szerint ezzel a törekvéssel már alapjaiban baj van, mert tisztázatlan, mit értenek minőségen, ami ráadásul nem is ugyanazt jelenti minden iskolában.

Sokszor egy-egy kisebb, vidéki iskolában minőségibb oktatást lehet megvalósítani - tette hozzá. A szakember szerint azzal a céllal sem lehet mit kezdeni, hogy azok kerüljenek tanári pályára, akik erre hivatottak. Az ugyanis nem derül ki, hogyan fogják eldönteni valakiről, elhivatott-e - mutatott rá a szervezet elnöke. Hozzátette: a legfontosabb cél a tanári pálya vonzóvá tétele kellene hogy legyen, ám a bolognai folyamattal teljesen szétzúzták a tanári pályára való felkészülés és a tanulás folyamatát. Baranyi szerint kérdéses, hogyan lehet színvonalas oktatást elvárni ekkora fluktuáció mellett.

A Géniusz programban a legtehetségesebb diákoknak meghirdetett nemzeti kiválóságok kollégiumáról a szakember szintén súlyos aggodalmakat fogalmazott meg. A tandíj kontraszelekciót valósít meg, az egyszerű ember gyereke be sem jut az egyetemre. Ezek után hogyan lehet a legjobbakról beszélni? - kérdezi. Baranyi szerint az esélyegyenlőség elve is problémás, amíg nem tisztázzák, mi minősül hátrányos helyzetnek. A kormány a Géniusz program részeként támogatni akarja majd a külföldön dolgozó kiváló magyar kutatókat, hogy azok egy idő után visszatérjenek. A szakember szerint viszont ezek a kutatók nem fognak hazajönni, hiszen éppen a hazai hátrányos helyzetük miatt mentek el.

Továbbra is tandíjpártiságát hangsúlyozta Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett keddi vitán, ahol Pokorni Zoltán azt mondta: a tandíj a felsőoktatás számára tényleges segítséget nem jelent, ártani viszont árthat, s bizonyos társadalmi csoportokat kirekeszthet. A vitában Pokorni elmondta, hogy Magyar Bálint idején kilenc nap alatt össze tudták számolni a jelentkezőket, míg most úgy tűnik, leálltak a számítógépek.

Az a kérdés, hogy 67 ezer forintos minimálbér mellett vállalható-e az akár 400-800 eurós tandíj kifizetése - mondta Pokorni Zoltán a hallgatókkal teli előadóteremben. Magyar Bálint szerint a diákhitel összegének megemelésével, illetve az egyéb juttatásokkal, ösztöndíjakkal finanszírozhatók lesznek a diákok tanulmányi költségei. Aki diplomás lesz, előnyhöz jut, tehát be kell fektetnie tanulmányaiba - jegyezte meg. Pokorni Zoltán azonban bírálta a diákhitel megemelését, amely - mint mondta - reálbércsökkenés idején egy okkal magyarázható: politikailag el akarják adni a tandíjat. Ez ugyanakkor több tízezer diákhitel bedőlésével járhat - figyelmeztetett a fideszes politikus. Magyar Bálint erre válaszul azt mondta, hogy szakaszosan emelik a diákhitelt, s a reálbérek csak egy évben csökkentek. Hozzáfűzte: eddig 6,7 milliárd forintot törlesztettek vissza a hallgatók, ami jelentősen meghaladja az előzetesen elvárt összeget.

Arra a kérdésre, hogy nem lenne-e érdemes adókedvezményt bevezetni, Pokorni Zoltán azt mondta, hogy az lenne a legszerencsésebb, ha március 9-én eltörölnék a tandíjat. A diákhitelnél ugyanakkor érdemes lenne elérni, hogy a munkaadó költségként vállalja, ez a rendszer stabilitását nagymértékben növelné. Magyar Bálint elmondta: az átvállalásra most is lehetőség van, csak nem személyijövedelemadó-mentesen.

A Fidesz alelnöke a vitában kifejtette: a felsőfokú végzettségűek számát tekintve jóval az OECD átlaga (26 százalék) alatt van Magyarország (17 százalék). Kitért arra, hogy a felsőfokú végzettségűek bérelőnye csaknem két és félszeres a középfokú végzettségűekhez képest, s kevésbé fenyegeti őket a munkanélküliség réme. Magyar Bálint ennek kapcsán azt mondta, hogy ha a diplomának köszönhetően magasabb valakinek a keresete, s a munkanélküliségnek is kevésbé van kitéve, akkor fel kell tenni a kérdést, nem kell-e a hallgatónak is hozzájárulnia tanulmányaihoz. Szólt arról, hogy jelenleg a költségtérítéses hallgatók az összlétszám 45 százalékát teszik ki, s sokszor csak egy-két ponttal maradnak le az állami képzésről, mégis évekig súlyos összegeket fizetnek.

Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy az államilag finanszírozott férőhelyek száma folyamatosan csökkent az utóbbi években, s ma már alig 42 700 helyet finanszíroz az állam. A volt oktatási miniszter elmondta, a tandíj bevezetésének hírére a felsőoktatásba jelentkezők száma tavaly 133 ezerről 108 ezerre zuhant. Az idei adatok még nem ismeretesek - tette hozzá, megjegyezve: Magyar Bálint minisztersége idején kettő, illetve kilenc nap alatt össze tudták számolni a jelentkezéseket. Csak most nem akarnak elindulni a számítógépek, amelyek valószínűleg március 9-ig már nem is fognak működni - mondta. Magyar Bálint nem látott összefüggést az államilag finanszírozott férőhelyek és a felvételi kérelmek számának csökkenése között. Közölte: 2005-ben 84-84 ezren, 2006-ban és 2007-ben 89 ezren érettségiztek. Meddig lehet ilyen adatok mellett a 130-160 ezres jelentkezési arányt fenntartani? - tette fel a kérdést. Szerinte a jelentkezők és a felvettek aránya konstans.

Végezetül Magyar Bálint hozzátette: 2002 és 2010 között háromszázmilliárdos beruházás valósul meg a felsőoktatásban PPP-konstrukcióban. Pokorni Zoltán válaszul kifejtette: ez a konstrukció "őrült kockázatokat rejt". Ez az adósság előbb-utóbb államadóssággá válik - tette hozzá.

Kedden az ELTE TTK épülete előtt folytattuk a kampányunkat, ahol Deutsch Tamás is beállt közénk a fiatalokkal beszélgetni, és a hétvégi szavazáson való részvételre buzdítani őket.