Értelmezhetetlen lózungoknak minősítette Gyurcsány Ferenc tegnap és a közelmúltban bejelentett köz- és felsőoktatási terveit a Magyar Hírlap érdeklődésére Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógusműhely elnöke, aki szerint a kormányzat törekvéseivel szemben sokszínű, plurális oktatásra lenne szükség.
A kormány a polgárosodás programjának közoktatást érintő pontjai kapcsán szeretné elérni, hogy az ismeretanyag korszerűsítése mellett a kistelepülések diákjai is ugyanolyan minőségű oktatást kapjanak, mint a fővárosban tanuló gyerekek. Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógusműhely vezetője szerint ezzel a törekvéssel már alapjaiban baj van, mert tisztázatlan, mit értenek minőségen, ami ráadásul nem is ugyanazt jelenti minden iskolában.
Sokszor egy-egy kisebb, vidéki iskolában minőségibb oktatást lehet megvalósítani - tette hozzá. A szakember szerint azzal a céllal sem lehet mit kezdeni, hogy azok kerüljenek tanári pályára, akik erre hivatottak. Az ugyanis nem derül ki, hogyan fogják eldönteni valakiről, elhivatott-e - mutatott rá a szervezet elnöke. Hozzátette: a legfontosabb cél a tanári pálya vonzóvá tétele kellene hogy legyen, ám a bolognai folyamattal teljesen szétzúzták a tanári pályára való felkészülés és a tanulás folyamatát. Baranyi szerint kérdéses, hogyan lehet színvonalas oktatást elvárni ekkora fluktuáció mellett.
A Géniusz programban a legtehetségesebb diákoknak meghirdetett nemzeti kiválóságok kollégiumáról a szakember szintén súlyos aggodalmakat fogalmazott meg. A tandíj kontraszelekciót valósít meg, az egyszerű ember gyereke be sem jut az egyetemre. Ezek után hogyan lehet a legjobbakról beszélni? - kérdezi. Baranyi szerint az esélyegyenlőség elve is problémás, amíg nem tisztázzák, mi minősül hátrányos helyzetnek. A kormány a Géniusz program részeként támogatni akarja majd a külföldön dolgozó kiváló magyar kutatókat, hogy azok egy idő után visszatérjenek. A szakember szerint viszont ezek a kutatók nem fognak hazajönni, hiszen éppen a hazai hátrányos helyzetük miatt mentek el.

Sokszor egy-egy kisebb, vidéki iskolában minőségibb oktatást lehet megvalósítani - tette hozzá. A szakember szerint azzal a céllal sem lehet mit kezdeni, hogy azok kerüljenek tanári pályára, akik erre hivatottak. Az ugyanis nem derül ki, hogyan fogják eldönteni valakiről, elhivatott-e - mutatott rá a szervezet elnöke. Hozzátette: a legfontosabb cél a tanári pálya vonzóvá tétele kellene hogy legyen, ám a bolognai folyamattal teljesen szétzúzták a tanári pályára való felkészülés és a tanulás folyamatát. Baranyi szerint kérdéses, hogyan lehet színvonalas oktatást elvárni ekkora fluktuáció mellett.
A Géniusz programban a legtehetségesebb diákoknak meghirdetett nemzeti kiválóságok kollégiumáról a szakember szintén súlyos aggodalmakat fogalmazott meg. A tandíj kontraszelekciót valósít meg, az egyszerű ember gyereke be sem jut az egyetemre. Ezek után hogyan lehet a legjobbakról beszélni? - kérdezi. Baranyi szerint az esélyegyenlőség elve is problémás, amíg nem tisztázzák, mi minősül hátrányos helyzetnek. A kormány a Géniusz program részeként támogatni akarja majd a külföldön dolgozó kiváló magyar kutatókat, hogy azok egy idő után visszatérjenek. A szakember szerint viszont ezek a kutatók nem fognak hazajönni, hiszen éppen a hazai hátrányos helyzetük miatt mentek el.