Vasárnap lesz a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazás. Ha valamivel több mint kétmillió szavazat gyűlik össze a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése mellett, a parlamentnek kötelező lesz ezeket eltörölni.

Ha nem lesz ennyi eltörlést támogató szavazat, minden maradhat a régiben. De nem kell véleménynyilvánításával vasárnapig várnod, az indexen már most is szavazhatsz!

Kedden az ELTE jog előtt folyt a fiatalok szavazásra való buzdítása. Ebben nagy segítségünkre volt Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, aki elmondta, hogy a Fidesz egyszer már eltörölte a tandíjat ’98-ban, és most is azon van, hogy visszaálljon az esélyegyenlőség a felsőoktatásban.

 

Hétfő este a Nyugati téren voltunk, ahol a tavaszi idő beköszöntével már kezdtek gyülekezni a motorosok. Többükkel hosszan elbeszélgettünk egyrészt a tandíjról, másrészt a budapesti motoros kalandjaikról.

A fideszes frakcióvezető-helyettes azt mondta, hogy a fiatalokat a 400-800 eurós tandíj bevezetése "rettenti el" a továbbtanulástól.

A politikus elismerte, hogy a számadatok csökkenése már korábban elkezdődött, hiszen a 2002-es 165 ezer jelentkezővel szemben 2006-ban már csak 133 ezren akartak továbbtanulni, ez azonban szerinte még demográfiai okokkal megmagyarázható.

Az azonban, hogy a tandíj bevezetésének évében újabb 25 ezerrel csökkent a továbbtanulni vágyók száma, abban már a tandíj bevezetése a domináns - tette hozzá.

Pokorni cáfolta azokat a kormányzati kijelentéseket, amelyek szerint csak a másoddiplomás képzésekre jelentkeznek kevesebben, mert mint hangsúlyozta, már az érettségizők közül is kevesebben tanulnak tovább.

Pokorni Zoltán elmondta, hogy a felvételizők számával kapcsolatos adatokat már február 25-én közzé kellett volna tenni, a minisztérium azonban kivár, és a statisztikát csak a népszavazást követően hozza nyilvánosságra.

"Az hogy családok tízezreit tartják távol a felsőoktatástól, és így a társadalmi felemelkedéstől, én ezt őrült bűnnek tartom" - fogalmazott Pokorni Zoltán.

Hétfő napközben a Pázmány jog előtt standoltunk, ahol sok hallgató már ismerősként fogadott minket. Egyikük érdekes gondolatmenetet mondott el nekünk: a szadesz-szoci egoista logika szerint a középiskolákba is be kell majd vezetni a tandíjat, (mint ahogy a második világháború előtt volt is) mivel a középfokú végzettségűek jobban keresnek, mint a csak általános iskolát végzettek. Tehát a szoci-szadesz közösségellenes logika szerint itt sem válasz, hogy az adózáson keresztül megtérülnek a közösségnek a tanításuk költségei, így a középiskolások is fizessenek.
 

A tandíj jobb eredmények elérésére motiválhatja a diákokat, mivel a legjobban tanulók 15 százaléka tandíjmentességet kap, aki viszont egy év alatt nem teljesíti a megszerezhető kreditpontok legalább felét, kiesik az államilag finanszírozott képzésből. A tandíjból befolyó pénz az oktatási intézményeknél marad, a bevétel minimum egyharmadát, maximum a felét ösztöndíjakra kell fordítaniuk, a többit viszont fejlesztésre fordíthatják. Mivel a tandíj érzékelteti a diákokkal, hogy a közoktatás sincs ingyen, ezért az egyetemi oktatásban is megjelenik a szolgáltató szemlélet, azaz a diákok joggal követelnek majd minőségi oktatást pénzükért.

Hogy hangzik a kérdés?

A március 9-i népszavazáson a következőképpen szerepel majd a napidíjjal kapcsolatos kérdés: "Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?"

Nőtt a népszavazás tétje - mondta hétfőn Siófokon Áder János, fideszes képviselő, aki szerint erre utalnak az elmúlt egy hét vitái a kormánypártok és az ellenzék között. A politikus az elmúlt napok sajtóhírei alapján megalapozottnak nevezte azt az információt, hogy a sikertelen népszavazás esetén emelkedik a vizitdíj és a tandíj összege.

A parlament alelnöke kijelentette: A kérdés már nemcsak az, marad-e vagy sem a tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj, hanem az is, hogy amennyiben nem kényszerítik ki a választók ezek eltörlését, akkor igazolható, hogy a kormány a jövőben jelentősen megemeli a díjak összegét. Az ellenzéki képviselő mindezt az elmúlt napok sajtóhíreire, illetve a kormány által kiadott tájékoztatókban, szórólapokon megjelent információkra alapozta.

Hétfő reggel a SOTE előtt kezdtünk, de az eső miatt lehúzódtunk az aluljáróba. Közben elkészültek a Budapesti Fidelitast bemutató tagtoborzó szórólapok is, amiket itt teszteltünk először élesben. Szerencsére a sok munkának meglett az eredménye, mert a standunknál érdeklődő fiataloknak tetszett a szórólap, és elolvasása után többen is érdeklődtek, hogyan csatlakozhatnak a jó hangulatú fiatalokból álló közösségünkhöz.

A tandíj bevezetésével sok család lemondott arról, hogy főiskolára, egyetemre adja gyermekét - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerdán Törökszentmiklóson egy lakossági fórumon. A Fidesz alelnöke az oktatás helyzetéről és a tandíj eltörlésének szükségességéről beszélt.

Pokorni Zoltán kiemelte: a diploma véd a legjobban a munkanélküliség ellen. Ezért is szükség van arra, hogy minél több képzett diplomás munkavállaló legyen Magyarországon. A fideszes politikus beszélt arról is, hogy a tandíj önmagában nem emeli meg a felsőoktatás színvonalát. Attól, hogy a diákok fizetnek, nem lesznek megrendelők az oktatási rendszerben. Mert az oktatási rendszernek egy megrendelője van, a kormány. A kormánynak kell ellenőriznie a minőséget, ezért felelős és ezt a felelősséget nem háríthatja át másra. Pokorni Zoltán hozzátette: 10 éve van önköltséges képzés Magyarországon, és ezeken a képzéseken az oktatás színvonala általában alacsonyabb, mint az államilag támogatott képzéseken.

Péntek napközben különleges performansz kezdődött: kb 20-an öltönyben és gyurcsány maszkban indultak egy belvárosi körútra, miközben táblákon hírhedté vált gyurcsány idézeteket tartottak maguk előtt. Például volt „El lehet menni az országból”, „Nem hazudtam”, Lárifári”, „Miazhogy, nagyonis”, Nyilvánvaló, hogy végig hazudtuk az elmúlt másfél-két évet” gyurcsányunk is.

thx to http://tandij.hu/

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke Pécsett arról beszélt, hogy a népszavazás eredménye csak a jövő évi költségvetést érintheti, de a Fidesz el szeretné érni, hogy már szeptemberben se kelljen tandíjat fizetni. Pokorni szerint azért a népszavazás hatására sem esik majd szét a kormánykoalíció.

Kétmillió forintot kell fordítania egy családnak két egyetemista iskoláztatására évente, ha hatályba lép a tandíj - állítja Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa. Összehasonlításképpen, egy vidéki, több évtizedes tapasztalattal rendelkező középiskolai tanár fizetése százhúszezer forint. A számítás természetesen csak azokra vonatkozik, akik nem a slágerszaknak számító orvosi, pénzügyi elemzői vagy előadóművészi területen szeretnének továbbtanulni. A Fidesz oktatási műhelyének vezetője úgy látja, nincs arra garancia, hogy nem változik a tandíj mostani 105, illetve 150 ezer forintos nagyságrendje.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi választások előtt az MSZP és az SZDSZ azt állította: nem lesz tandíj, sőt vizitdíj sem. Március 9-én mégis ezek eltörléséről lesz népszavazás. Ráadásul, a Draskovics Tibor vezette reformbizottság tervezete kapcsán már elhangzott a kormányzat részéről, hogy a felsőoktatásban az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti árkülönbség hosszú távon nem tartható. A felsőoktatási kerekasztal elé került tandíjtervezetek között is van olyan, amelyik felszámolná a mai kettősséget, és egységes tandíj bevezetését szorgalmazza.

A Magyar Rektori Konferencia áprilisra készíti el tervezetét a képzési hozzájárulásról. A szervezet elnöke lapunknak korábban azt mondta, javasolják, hogy a tanulmányok első évében ne szedjenek pénzt a hallgatóktól, a harmadik félévtől pedig a diákok teljesítménye alapján határozzák meg a fizetendő összeget. Az oktatási tárcától kapott tájékoztatás szerint a népszavazásig biztosan nem lesz egyeztetés a képzési hozzájárulás rendszerének átalakításáról.

Arra lapunk nem kapott azonban választ a szakminisztériumtól, hogy ha a népszavazás eredményeként eltörlik a tandíjat, beadhatják-e újra a felvételizők a jelentkezési lapjukat. A továbbtanulásnál, az iskola kiválasztásánál ugyanis fontos szempont volt a diákok körében a képzési hozzájárulás összegének mértéke.

Jelentős eltérések vannak a tandíjban az intézmények között azonos szakok esetén is. A Budapesti Műszaki Egyetem docense, Andor György szerint az iskolák az oktató személye, az intézmény hírneve és felszereltsége alapján határozzák meg a tandíjat. A Felvi.hu adatai alapján tanítói diploma szerezhető nyolcvan, de száznegyvenötezer forintos éves tandíj mellett is. A legdrágábbnak számító orvosi egyetemen osztatlan, hatéves képzésért minimálisan nyolcszázötvenezer forintot kérhetnek félévenként, de a Semmelweis Egyetemen például 1 408 260 forint a tandíj. A képzési hozzájárulás törvénybe iktatása óta 24 ezerrel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma.

Orbán Viktor a Miskolci Egyetemen rendezett fórumon elmondta: a tandíj hírére idén 21 ezerrel kevesebben jelentkeztek a főiskolákra és az egyetemekre, mint tavaly. A pártelnök szerint a tandíjjal valamint a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésével a kormány a saját hibájából adódó bevételkiesést próbálja meg pótolni. "A gazdaságot bénázták el, és miután ott a zűrzavar előállt, most megpróbálják a károkat az egészségügy meg az oktatás megkurtításával helyrehozni, ami reménytelen" - folytatta.

Az ellenzéki pártelnök beszédére csaknem ezren gyűltek össze az egyetem üvegaulájában, sokszor kitörő tapssal fogadták szavait. Orbán Viktor elsősorban a tandíj bevezetésének hátrányairól, és a március 9-i népszavazás kérdései között szereplő kórházi napidíjról és vizitdíjról is beszélt.

A volt miniszterelnök szerint csak akkor lehet sikeres Magyarország, ha az itt lévő szellemi tőkét megtartja és kiaknázza az ország, vagyoni és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a népszavazás olyan fontos közös akció, ami minden embernek tartogat valamit. Három igenes válasz esetén a legszegényebbeknek megkönnyebbülést, hiszen leveszik a vállukról a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetésének terhét, és esélyt ad számukra a továbbtanulásra. Mások számára pedig jelentheti azt, hogy sikerül eltörölni egy olyan politikai kurzust, amely sokszor hazugságokra épült.

Gyurcsány-idézetet magunk elé tartva  álarcban vonultunk fel Budapesten, a Deák téren.

A figyelemfelkeltő akció célja, hogy bemutassuk azokat a hazugságokat, amelyekkel Gyurcsány Ferenc az utóbbi időben megsértette a társadalom különböző csoportjait - mondta az akció kapcsán Csepreghy Nándor. "Az embereknek emlékezniük kell azokra a nyilatkozatokra, mellyel a miniszterelnök hadat üzent több társadalmi csoportnak. A jelenlegi miniszterelnök elűzendő korosztályként tekint a magyar ifjúságra, ezért a fiataloknak igen szavazataikkal március 9-én, a népszavazáson nemet kell mondaniuk erre a hazug, félrevezető politikára". Képek a fidesz galériájában.

A Fidesz információi szerint idén a felsőoktatásba jelentkezők száma alig haladja meg a 80 ezret; ez azt mutatja, sok család elrettent attól, hogy taníttassa gyermekét - mondta a párt alelnöke. Pokorni Zoltán beszámolt arról, hogy megkérdezték volt kollégáikat, barátaikat a felsőoktatásba jelentkezők számáról, és azt a választ kapták, hogy ez a szám alig haladja meg a 80 ezret. A politikus emlékeztetett: 2007-ben 108 ezren, 2006-ban 133 ezren jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe. Közölte: a korábbi évek gyakorlatától eltérően, február 29-én még nem lehet tudni hivatalosan, hányan jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe az idén, s attól lehet tartani, hogy ez a szám március 9-ig ki sem derül. A Fidesz alelnöke szerint a kormányzat valami miatt fél nyilvánosságra hozni az adatokat.

Péntek este a Duna Plázánál zártuk a hetet, ahol az eső miatt az aluljáróba kampányoltunk. Itt egy különleges ajándékkal leptek meg minket: kedves fiatal lány hajtogatott nekünk egy tulipánt két szórólapból :)

A Fidesz a következő héten még inkább a mozgósításra kívánja helyezni a hangsúlyt annak érdekében, hogy eredményes és sikeres legyen a népszavazás - mondta Orbán Viktor a Heves Megyei Hírlapnak adott interjújában. A Fidesz elnöke népszavazási kampánykörútja során látogatott a hevesi megyeszékhelyre.

A helyi rádiónak adott nyilatkozatában Orbán Viktor - a szerkesztő összefoglalója szerint - azt mondta: Eger mindig is fontos bástyája volt az országnak. A megyei kórház magánkézbe adása eklatáns példája a mai magyar demokráciának. Egerben nagyon megkeseredettek az emberek, különösen azért, mert a megyegyűlés a többségi akarattal ment szembe.