A Szabad "sosem demagóg" Demokraták Szövetsége szerint a tandíj többek között azért, jó megoldás, mert ha majd csak a felső 15%-nak nem kell fizetnie, akkor ettől jobban fognak tanulni az emberek. Szóval beszéljünk kicsit a motivációról.

... A gazdasági elemzések azon a gondolaton alapulnak, hogy az egyének érzékenyek az árváltozásokra, így egy külső serkentő használata megjósolható cselekvésre motiválja az őket. Ez a nézet semmibe veszi, hogy vannak más ösztönző erők is, mint például a belső motiváció vagy az emberek egyénisége. A következőekben megmutatjuk, hogy ezek, hogy befolyásolhatják a piac eredményét, vagy az élénkítő eszközök hatékonyságát.
 

A pszichológusok kétféle motivációt különböztetnek meg: a külső motivációt, mely jutalmakkal vagy büntetésekkel kívülről irányítható, és a belső motivációt, ami az emberek személyiségéből fakadóan létezik (DeCharms 1968, Deci 1971). A belülről motivált viselkedés a közgazdaság és a politika számos területén fontos, pl.: munka morál, önkéntesség, polgári erkölcs vagy adózási morál. A közgazdaságtan számára a belső motiváció különleges jelentőségű, mert nem kezelhető egyszerű változatlan dologként. Rendszeres és erőteljes kölcsönhatás van a külső és a belső motiváció között.

Pszichológiai kutatás kimutatta, hogy a külső beavatkozások hatással vannak az emberek önállóság érzetére, öntudatára és igazságérzetére, amelyek felváltva befolyásolják a belső motivációt (pl.: Deci és Ryan 1985). A pszichológusok sok figyelmet fordítottak a „jutalom rejtett költségeire” (Greene 1978), azt állítva, hogy olyan esetekben, ahol az embereknek már eleve magas az érdekeltsége van, a jutalom bevezetése a belső motiváltságot csökkenti (Deci, Koestner és Ryan 1999). Ezt a felfedezést belső motiváltságot kiszorító hatás néven vezették be a közgazdaságtudományba (Frey, 1997; Frey és Osterloch, 2001; Frey és Jegen, 2001 ). A külső eszközökkel történő belső motiváltásg rongálás  segít megmagyarázni, hogy a pénzjutalom és a büntetés használata, miért vezet nem kívánatos hatáshoz. Pl. a munkaösztönző, teljesítménybér formájában alááshatja a munkamorált, ha ellenőrzik a munkásokat. Ezért sok esetben nem vezet a munkaerő hatékonyságának növeléséhez. A kiszorítási hatás alapján azt tanácsolják, hogy a gazdasági ösztönzőket csak olyan helyzetben szabad használni, ahol az egyéneknek vannak belső ösztönzői is a tevékenység elvégzésére.

Az egyéniség szintén vezethet olyan döntésekhez, amik szembenállnak a racionális önérdekkel. Az erős egyéniség aláaknázhatja a gazdasági ösztönzők működését is, például olyan esetben, amikor valaki több hasznosságot nyer az egyéniségének megfelelő viselkedésből...

From Imperialism to Inspiration: A Survey of Economics and Psychology
Gruno S. Hrey and Matthias GenK
Institute for Empirical Research in Economics
University of Zurich