Mi lennénk demagógok? És azok mondják, akik csak azt a két dolgot tudják ismételgetni, hogy „nincs ingyen ebéd” meg azt, hogy „majd a piac megold mindent”?

Hát itt vannak az érveink.

1. A befizetet tandíjakból nem profitálnak az iskolák, mert nem jutnak többlet bevételhez. A kormány a tandíj bevezetésével párhuzamosan csökkenti az egyetemek támogatását.

2. Ezért a tandíj nem is oldja meg a magyarországi és a nyugat-európai intézmények közötti infrastrukturális különbségeket.

3. Kutatások szerint az egyetemisták megélhetési költségei elérik a havi 80.000-90.000 Ft-ot tandíj nélkül is. Az országban jellemző támogatások mértéke sokszor még ennek a fedezésére sem elégséges. Vagyis a tandíj igenis tömegesen fogja kizárni a diákokat a felsőoktatásból. Elég csak megnézni azt, hogy már most is drasztikusan csökkent a jelentkezők száma.

4. Nem elég csak a legszegényebb rétegeket támogatni. Tömegesen van szükségünk jól képzett szakemberekre, hogy fel tudjunk zárkózni Európához. Ma Magyarország népességének 17%-a rendelkezik diplomával, míg az OECD országok átlaga 26%. Ráadásul az OECD országokban gyorsabban nő a számuk, mint Magyarországon.

5. A diplomások nagyságrendekkel több adót fizetnek, mint a diplomával nem rendelkező munkavállalók. Taníttatásuk költségei alig pár év alatt teljesen megtérülnek. Így azoknak is elemi érdeke a diákok segítése, akiknek a családjában esetleg semmilyen egyetemre járni akaró fiatal nem található.