Rólunk

Köszöntünk a Budapesti Fidelitas tandíjblogján!
Tudj meg többet a tandíjról,
és kövesd velünk a népszavazási kampány híreit!

Kapcsolat: szanjidot@gmail.com

Friss topikok

  • törzsmókus: hmmm (2012.12.11. 14:23) Tandíjvita a Közgázon
  • fűrészpor: jól sikerült videó. (2009.12.14. 11:00) A Józsefvárosi Fidelitas kampánybeszámolója
  • Erik: na, elkezdödött? Tetszett a blogod neve. Azért is képedtem el, hogy egy ilyen névvel nemhogy polit... (2008.03.14. 14:50) Vasárnap új korszak kezdődhet
  • a Jani: Lassan mondom, hogy mindenki megértse: gyurcsány lop hazudik, korrupt, és röhög rajtunk. Jó a klip... (2008.03.05. 14:21) Megjött a tavasz, érzik?
  • Gery Greyhound: Biztos a terrorveszély :) (2008.03.05. 08:06) Tandíjról vitáztak a Közgázon
  • Tóth István: Hát... csak hogy az ellenzékiséggel talán baromira nem vádolható stop.hu cikkének címét idézzem az... (2008.03.04. 00:28) Liberális agymosás :)
  • csunderlik.péter: De nehéz az iskolatáska! A felvételit követő első év legyen mindenkinek ingyenes. Aztán meglátjuk,... (2008.03.03. 17:50) tandij.hu
  • Hegedűs Imre: Véleményem pontról pontra: „Túl sok az egyetemista.” Nem igaz. Az OECD országokban a felsőoktat... (2008.03.03. 16:19) Mi a tandíj? [origo]
  • adler: Nem. Az egész arról szól, h elkúrták. Tönkre tettek egy prosperáló országot, és még ahhoz sem érte... (2008.03.01. 21:08) Világgazdaság
  • adler: Igen az is fizeti. És az ország 4/5-ét utána ezek a diplomások tartják el. Amúgy meg kurvára nem ... (2008.03.01. 20:59) Mélyrepülésben a jelentkezők száma

Képek

Mi a tandíj? [origo]

2008.03.03. 12:20 | attreides | 1 komment

Címkék: origo tandíj népszavazás népszavazás2008 népszavazás 2008

Idén ősszel kellene először tandíjat fizetni a másodéves felsőoktatási hallgatóknak egy 2006-os törvénymódosítás értelmében. Ha a népszavazáson az igenek kerülnek többségbe, akkor az erdetileg tervezett formában ez nem valósulhat meg, ha a nemek győznek, akkor viszont lesz tandíj ősztől.

Az Országgyűlés 2006 nyarán módosította a felsőoktatási törvényt, és az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók számára bevezette a tandíjat - hivatalos nevén a fejlesztési részhozzájárulást. Az új rendszer 2007 szeptemberében lépett életbe, de az első évben - tanulmányi eredmény híján - még nem lehet kiszámolni a tandíj összegét, ezért először 2008 őszén kellene fizetniük a másodéves hallgatóknak.

Érvek a tandíj mellett

A tandíj jobb eredmények elérésére motiválhatja a diákokat, mivel a legjobban tanulók 15 százaléka tandíjmentességet kap, aki viszont egy év alatt nem teljesíti a megszerezhető kreditpontok legalább felét, kiesik az államilag finanszírozott képzésből. A tandíjból befolyó pénz az oktatási intézményeknél marad, a bevétel minimum egyharmadát, maximum a felét ösztöndíjakra kell fordítaniuk, a többit viszont fejlesztésre fordíthatják. Mivel a tandíj érzékelteti a diákokkal, hogy a közoktatás sincs ingyen, ezért az egyetemi oktatásban is megjelenik a szolgáltató szemlélet, azaz a diákok joggal követelnek majd minőségi oktatást pénzükért.

Hogy hangzik a kérdés?

A március 9-i népszavazáson a következőképpen szerepel majd a napidíjjal kapcsolatos kérdés: "Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?"

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://szanjidotmagadra.blog.hu/api/trackback/id/tr16363246

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: فنادق في دبي 2018.02.01. 11:58:30

Tetek catriona ross - Step by step medical billing

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hegedűs Imre 2008.03.03. 16:19:09

Véleményem pontról pontra:

„Túl sok az egyetemista.”

Nem igaz. Az OECD országokban a felsőoktatásban végzettek aránya átlagosan 26%, ehhez képest hazánk jelentősen elmarad a 17%-os értékkel.

Elhiszem, csakhogy ez nyilván az idősebb korosztályok miatt van így: volt, amikor kevesebben érettségiztek, mint ahányan ma diplomát szereznek... A 17%-os érték növekedik akkor is, ha valamivel kevesebben jutnak el a felsőoktatásba, mint a legutóbbi években. Arról nem is beszélbe, hogy diplomás munkanélküliek, tányérmosogatók, stb. kiképzése rossz "beruházás a jövvőbe".


„Túl sok az ingyenélő egyetemista.”

A gyerekek egyetemi taníttatása eddig is magas terheket rótt ki a családokra. Kutatások szerint az egyetemisták megélhetési költségei tandíj nélkül is elérik a havi 80.000-90.000 Ft-ot.

Ez, ha igaz is, megkerüli azt, hogy igenis, vannak egyetemi hallgatók, akik egyik szak után a másikat végzik... Még haa tanulnak - a munkanélküliség helyett - legalább van reményük arra, hogy később valamire felhasználják a megszerzett tudást, de akik csak buliról bulira végiglötyögik egyetemi éveiket... Jártam a Kossuth Egyetemre 1974-77 és 1993-98 között is, láttam a különbséget: minden napra volt meghirdetve buli a főépületben az utóbbi időszakban...


„A túl sok ingyen élő egyetemista, aki 10 év alatt végzi el az egyetemet…”

Eddig is csak 12 félévet finanszírozott az állam, azon felül fizetni kellett.

És volt, aki annyi időre sem érdemelte volna meg... Volt szerencsém végighallgatni a KLTE tanulmányi osztályvezeetője és egy évismétlő hallgató közötti párbeszédet: az utóbbi reklamálta, hogy már másfél éve nem kapott ösztöndíjat - igaz, azalatt mindössze két tárgyból teljesített egy-egy félévet... (Az - ösztöndíjjal is elismert - érvényes félévhez legalább öt, vizsga- vagy gyakorlati jeggyel zárt félév kell.) Mivel jegyet akár az úgynevezett műveltségi tantárgyak végighallgatásával és utána tett vizsgával is lehetett szerezni, csak szörnyülködni tudok: ugyan, milyen széles érdeklődési köre lehetett az illető hallgatónak, ha ő a rengeteg lehetőségből nem tudott hármat kiválasztani a két teljesített tantárgya mellé? Az ilyenek igenis kerüljenek át a fizetősök közé, ingyen pedig tanuljanak a szorgalmasabbak...
(Csak zárójelben: feleségem ugyanakkor 5 éven át félévenként legalább 10 jegyet szerzett - részben munka, szülés és utána gyermeknevelés mellett...)

„… és kevés a szakmunkás, akikre sokkal nagyobb szükség lenne.”

Nem azért kevés a szakmunkás, mert sok az egyetemista. Teljesen abszurd a kőművesek, ácsok hiányát a jogász vagy orvos hallgatók számával magyarázni. Továbbá tegyük azt is hozzá, hogy a KSH adatai szerint a szakmunkások körében magasabb a munkanélküliség, mint az egyetemi végezettséggel rendelkezőknél.

Az igaz, hogy vannak divatszakmák és divatszakok is... Máshol meg hiány van. (Különben miért jönnének a Dunántúlról még ide, Hajdú-Bihar Megyébe is toborozni? Tehát a munkanélküliség is szakmánként és területenként is különböző mértékű. Ennek oka részben a nehezen mobilizálhatóság - ha én, mint (kényszer)rokkanthnyugdíjas munkát keresve Debrecenből a Dunántúlra akarnék költözni (Budapestről nem is beszélve) itteni lakásom áráért sokkal kissebbet, rosszabbat kapnék...

„Túl sokat költ az ország a felsőoktatásra.”

Nem igaz. A magyar adatok az OECD országok átlaga közelében vannak.

Az ország gazdasági teljesítőképességét jelző adatok pedig nyilván lejjebb. Tehát az ország erejhez képest igenis "beruház a jövőbe" de nem mindegy, hogy azt mekkora arányban teszi...

A hallgatók fele ma is fizet tandíjat. Az Ő tapasztalatuk bizonyítja, hogy fizetési kötelezettségük egyáltalán nem erősíti megrendelői pozíciójukat a felsőoktatásban. Fizetünk a buszbérletért és a vonatjegyért is, de ettől még nincs befolyásunk arra, hogy a menetrendet betartva közlekedjenek vagy tisztábbak legyenek a járművek.

Ez sajnos igaz. De az is, hogy - legalábbis az általam ismert halgatók jelentős része jobban szeretett lógni, kölcsönkért jegyzetekből levizsgázni, stb. Persze, voltak szorgalmasabb hallgatók is. De olyat soha nem láttam, hgy megpróbálak volna tenni brmit azért, hogy ne maradjon el rendszeresen az óra, vagy, hogy azon lehessen tanulni valamit... Ilyenre csak egy példát tudok: amikor a feleségem az ELTE hallgatója volt levelező szakon (tehát fizettek) panaszt tettek a tanszékvezetőnél arra az oktatóra, aki csak viccelődött az órán... (Más kérdés, hogy nem sokra mentek vele.)


Fizetnünk kell, de az oktatás minőségének javulására nincs garancia. Az elmúlt évtizedben kialakult minőségi problémákat a tandíj nem oldja meg!

Vagy igen, vagy nem. Tény, hogy mind az oktatás- mind az egészségügyet rendbe kel tenni, és az is, hogy bármilyen átszervezés - függetlenül attól, hogy az eredmény hatékonyabb működést tesz-e lehetővé - átmenetileg több pénzbe kerül. Ezért fogok mindhárom kérésre nemmel szavazni, nem pedig azért, mert szeretek fizetni.
süti beállítások módosítása