Idén ősszel kellene először tandíjat fizetni a másodéves felsőoktatási hallgatóknak egy 2006-os törvénymódosítás értelmében. Ha a népszavazáson az igenek kerülnek többségbe, akkor az erdetileg tervezett formában ez nem valósulhat meg, ha a nemek győznek, akkor viszont lesz tandíj ősztől.
Az Országgyűlés 2006 nyarán módosította a felsőoktatási törvényt, és az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók számára bevezette a tandíjat - hivatalos nevén a fejlesztési részhozzájárulást. Az új rendszer 2007 szeptemberében lépett életbe, de az első évben - tanulmányi eredmény híján - még nem lehet kiszámolni a tandíj összegét, ezért először 2008 őszén kellene fizetniük a másodéves hallgatóknak.
Érvek a tandíj mellett
A tandíj jobb eredmények elérésére motiválhatja a diákokat, mivel a legjobban tanulók 15 százaléka tandíjmentességet kap, aki viszont egy év alatt nem teljesíti a megszerezhető kreditpontok legalább felét, kiesik az államilag finanszírozott képzésből. A tandíjból befolyó pénz az oktatási intézményeknél marad, a bevétel minimum egyharmadát, maximum a felét ösztöndíjakra kell fordítaniuk, a többit viszont fejlesztésre fordíthatják. Mivel a tandíj érzékelteti a diákokkal, hogy a közoktatás sincs ingyen, ezért az egyetemi oktatásban is megjelenik a szolgáltató szemlélet, azaz a diákok joggal követelnek majd minőségi oktatást pénzükért.
Hogy hangzik a kérdés?
A március 9-i népszavazáson a következőképpen szerepel majd a napidíjjal kapcsolatos kérdés: "Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?"